Jutott eszembe számtalan szebbnél szebb gondolat - ami nem biztos, hogy nyomdafestéket tűr. Nem fogom leírni sokadszorra, hogy mit össze "töketlenkedtek/töketlenkednek" az olyan szép szavakkal dobálózó politikusnak hitt emberek, akik jelenleg éppen a tévedhetetlenség képességével vannak felruházva. Önmagukat ruházták fel. A legsajnálatosabb, hogy el is hiszik magukról. De! Mert bizony megint van de - de van ám!
Ha én, mint mezei (értsd: adófizető) állampolgár látom/érzem, hogy nincs rendben valami, szóvá teszem. Ha magam nem tudok rajta változtatni, akkor a saját jól bejáratott csatornáimon felhívom az illetékes figyelmét. Nem döngetem ezért a(z egyébként eléggé széles) hátam, hogy milyen fasza gyerek vagyok. Valamint nem rugdosom sem szóval, sem tettel azokat, akik éppen segítséget nyújtanak. Azokat sem, akik bármilyen oknál fogva bajba jutottak. Pont.
Az időjárás megváltoztatta itt is az ünnepség menetét. Tegnap reggel hat óra után érdeklődtem a rendezvényt lebonyolítónál, hogy mi újság van, mondjon valamit, mert nekem értesítenem kell a tagokat, ha változás van - ne akkor tudják meg, amikor a helyszínre érünk. Mert az nem fair. Szerintem. Nos, egyeztettünk információkat, majd megállapodásra jutottunk. Lehet ezt szép szóval, nem káromkodva is csinálni. Részünkről a közreműködés törölve. Hogy ne maradjon a városi ünnepség élőzene nélkül, a koncertmester elvállalta, hogy közreműködik. Ott tud lenni időben a kezdés előtti utolsó megbeszélésen, s az ünnepségen is. Biciklivel. Mikor vége lett, telefonált is, hogy rendben lement minden.
Finisébe ér jövő héten a pályázatírási mizéria, csütörtök a legutolsó határidő. Hogy úgy mondjam, már "csak" össze kell rakni/szerkeszteni. Minden hivatkozási szám, igazolás, miegyéb amire szükség van egy pályázathoz, megvan. Írhatnám azt is, hogy ezután nyugisan hátradőlök a nem létező nyugágyban, s hallgatom a madarak énekét. De annak még nincs itt az ideje. Még a leltározás befejezési ideje nem is látszik, mint ahogy gőzöm sincs a közgyűlés várható időpontjáról. Az egyesületi elnök lábadozik, de nem lesz rövid a felépülése. Írtam neki, hogy nyugi van, ő most a gyógyulásra koncentráljon, majd mi "visszük a zászlót". Ahogyan tudjuk. Válaszlevélben támogatásáról biztosított, s kért, hogy tartsuk a "frontot". Tartjuk. Nem mutogatok más(ok)ra, hogy ő a hibás, nem oktatok ki senkit, hogy mindenki hülye, csak én nem. Nem lesz zsörtölődésmentes ez az időszak, időnként jönnek a szentek ezerrel lefelé, de gyarló ember vagyok magam is.
Két dolog jutott eszembe, míg a híreket néztem az 'ámítógép jóvoltából. Két dolog a "befútta a zuta tahó" kategóriában. Az egyik az, hogy ha már annyira megy az autópálya építés (nem kevés forintokért), akkor esetlegesen a mindenütt látható vadkerítések mentén miért nem ültetnek cserjéket/bokrokat. Nem elszórva egyet-egyet, nem. A kibicnek (nekem) semmi sem drága, nekem nemhogy autóm, még jogosítványom sincs... Mire gondolok? Arra, hogy az őshonosnak nevezett növényeket kellene ültetni. Kökényt, bodzát, vadrózsát. Ami hirtelen eszembe jutott. Aztán ezek mellé kellene a fákat, pl. hársfákat. Szinte mindegy, hogy ezüsthárs, vagy orvosi hárs. Szóval az út szélén lévő leálló sávtól kifelé, először az alacsonyabb növésűeket két-három méter szélességben, majd a nagyság szerinti következőt, s végül a fákat, majd a fák után visszafelé. Persze tudom, nem mindenütt alkalmas az ilyen elrendezés, de pl. amerre én is utazom, ott nagyrészt kivitelezhető lenne. Ami egyrészt felfogná a szelet, valamint a szél által szállított port/havat. Másrészt, ha valamelyik autós kénytelen letérni az útról s a leálló sáv kevés (mert nagy a sebesség), beleszaladhatna egy ilyen sávba. Tudni nem tudom, hogy megfogná az autót vagy sem, mindenesetre tüskéket könnyebb szedni, mint st.Péternél audienciázni.
A másik ami még ellepte a szürkémet, az gyerekkori emlék. Emlékszem, amikor a múlt évezredben utaztam valahová, akkor ősztől tavaszig az út mentén fel voltak állítva a "szélvetők". Nemcsak a közúton, hanem a vasút mentén is. Ott, ahol várható volt, hogy a szélbefúvás meg tudja viccelni a közlekedőket. Mostanában nem látok ilyet, véletlenül sem. Akár még a zalaptörvény nyócvanhatodik módosításába is belevehetnék az ötletet. Nem mint ötletet, hanem mint azonnalmárisderögtön utasítást. Hamár. :/
Mai muzsika ajánlat:
Köszönöm a türelmet.