Mivel is kezdjem? Évekkel ezelőtt az egyik kolléga hasonló kérdésre ezt a választ adta: uniqummal :)
Nos, telnek a napok, minden napra szarik a kutya valami(ke)t, haladok a magam módján mindennel, ami jelenleg fontos, s gondolkodom. Sokat. Cca. 15 évre való ötleteim vannak - megvalósításuk csak lassan szépen, ahogy a csirke megy a jégen...
Hazudnék, ha azt mondanám, nem érdekel a politika. Szerintem valamilyen szinten mindenkit érdekel, csak esetleg jobban kezeli, mint én. Még mindig tudok mérgelődni az emberi butaságo(ko)n, bár mostanság egyre többször csak legyintek arra, ami pl. négy évvel ezelőtt kihúzta nálam a gyufát. Az értékrendem azóta sem változott, elég nyakas tudok lenni sok mindenben, s még mindig szeretnék nyugodtan aludni.
Az álmaim. Mármint az a sok össze-vissza álom (amire többnyire emlékszem), kimeríthetetlen forrással szolgálhatna olyan agyturkálónak, aki erre szakosodott - ha van ilyen egyáltalán...
Szokásaimon is változtattam, száműztem a sok kólát, max. egy (kétliteres) palackkal iszom hetente, a teázási szokáson is fordítottam, reggel egy fekete és/vagy fehér teát a jól bevált kortynyi tejjel, de édesítés/savanyítás nélkül. Délután szoktam egy cappuccinót inni, ha el nem felejtem :)
S igen. A legális tudatmódosítók sem csordulnak olyan mennyiségben, mint régebben. Vasárnap a zenekari próba után szoktam meginni egy korsó vagy két pohár sört. De ez sem törvényszerű. Nem vezetek léböjtkúrás naplót, van amikor jólesik, van amikor kimondottan rosszul, s akkor sem erőltetem...
Száz szónak is egy a vége, telnek a hétköznapok, s én még mindig szeretek reggel felébredni s mosolyogva kezdeni a napot - még akkor is, ha mosolygásra semmi ok. Apai nagymamám mondása mindig előttem van: "inkább legyen ezer irigyed, mint egy sajnálód"! Valahogy így.
Köszönöm a türelmet.