Biztosan unalmas mindig arról olvasni, hogy terelem magam előtt a tennivalókat - közben azért haladok is pár dologgal. Megteszem ami tőlem telik (nem sok), munkamániás is vagyok, de mivel a sokszor idézett mondás - "legjobb Múzsa a határidő" - rám is vonatkozik, így teszem, amit jónak látok. Van egy előnye a dolognak, hogy különösebben nincs főnököm, aki csesztetne. S ez nem utolsó szempont, tudom is értékelni!
Ha elfáradok, vagy sok minden összecsúszik, a legkézenfekvőbb dolgokat alkalmazom kikapcsolódásként: szunyókálok, főzök, mosogatok, vagy éppen olyan kottákkal foglalkozom, amik majd egyszer sorra kerülnek.
Jelenleg két pályázaton dolgozom, az egyiknek 8-a éjfél a határideje, a másiknak 18-a. Nem mellesleg pedig a sűrűjében vagyok a 26-i fesztivál szervezésének, még sok minden van, amit véglegesíteni kell. Apróságoknak tűnnek, de próbálom/próbáljuk úgy csinálni, hogy minnél kevesebb legyen a meglepetés.
Holnap viszont kertbe megyek. Ott is akad tennivaló, s engem kikapcsol minden alkalommal. Mármint jót tesz a szürkémnek. Előtte megfőzöm a zöldborsó levest, csak natúron zöldségekkel, zellert nem szoktam beletenni, csak a zöldjéből két szálat. S nem teszek bele döglött csirke alkatrészeket sem. Lecsót gondoltam utána, vagy halat. Meglátom milyen lesz a felhozatal reggel a boltban s a zöldségesnél. Már a piacig nem megyek el, nem mintha messze lenne, cca. 20 perc gyalog. Oda. Aztán vissza :)
Mostanában ismét előrébbcsúszott a reggeli kelés ideje, ismét 03:30-kor kelek s rajzolom a nem szép, ám olvasható hangjegyeimet. Kedden megkaptam a jogtulajdonos beleegyező nyilatkozatát, elkészíthetem a "nóta" teljes hangszerelését - már "csak" az első két részt kell megírnom, a harmadik részt cca. öt évvel ezelőtt már elkészítettem, akkor a Mester hozzájárult az előadáshoz. Príma tervek voltak a bemutatóra, mind elmaradt... Nem rajtam múlt, ettől függetlenül nem annyira dob fel a dolog. Éppen ezért, hogy az elkészült mű terítékre kerüljön, beszéltem a karmester úrral, akinek készült annak idején a hangszerelés. Ő tavaly otthagyta azt a csapatot, akikkel dolgozott, a jelenlegi együttes még nincs azon a színvonalon. Megbeszéltük, hogy felajánlom közös ismerősünknek a darabot, mutassa be ő. Jobban benne van a sűrűjében, szponzort is jobban talál rá, aki egy bemutatót tud finanszírozni. A Mester örököse egyetlen lánya, s műveinek jodtulajdonosa is. Nagyon kedves volt, mint mindig. Nem utolsó szempont, hogy amikor az anyagiakról beszéltünk, nemes egyszerűséggel csak ennyit mondott: "felejtse el"
Amennyiben a bemutató létrejön, akkor a mű kiadása is. Sok helyen így működik a világban. Nálunk általában a bemutató után gondolkodnak el a kiadáson. Egyelőre a mű harmadik részéről van szó, a beleegyező nyilatkozat a most készülő műről is szól, pályázathoz szükséges. Ennek a határideje 8-a. A teljes kész mű elkészítésére adnak cca. egy évet. Amennyiben elfogadják. Viszont annyira bennem van az elkészítés iránti vágy, hogy ha visszautasítják a pályázatot, akkor is megcsinálom - a kettő közti különbség annyi, hogy a pályázaton "alkotói támogatás"-t lehet nyerni. Könnyítene a hétköznapokon, ha sikeres lenne a pályázat. Sok - nekem legalábbis - , sok pénzről van szó. Több, mint tíz ropi - euróban. Meglátjuk. Mindenesetre, nem unatkozom. Enélkül sem, de ezt már említettem.
Mielőtt elkezdtem ezt a pár sort írni, kaptam egy szomorú hírt. Családunk jó barátja átszenderedett st.Péterhez. Jó EMBER volt, jó szakember volt, életigenlő... múlt héten, mikor az altatásból kihozták, rögtön a dédunokája hogylétéről érdeklődött. Nem engedték látogatni sem. Nyugodjon békében!