Nem írok valótlant, ha azt írom: ma sem rángattam az istrángot. Délutánra a lázam is, a hőemelkedésem is elmúlt, legalábbis a mérő szerint. Fejemből is csak egy maradt, a nagyobbik volt belül, de elpárolgott... A végtagfájdalmak vándorolnak, jelenleg a vesém, s az ún. rekeszizom környéke nyilall, ha tüsszentek, vagy köhögök. Hasonló fájdalmat a bordatörésemkor "élvezhettem".
Vadcseresznyés, darabos gyümölcsteát iszom, mókányi tejjel. Kedves, csapatbéli, tőlem korosabb emberek a "fokhagymásvörösborrummal" s a "savanyúkáposztatörköllyel" házi módszert ajánlották, de nekem egyik sem bejövős. Külön, külön talán. Együtt semmiképpen, akkor sem, ha éppen nem ezen a dögrováson lennék.
Az elmúlt három nap alatt nem sokat cigiztem, ez gondolom érthető. Hiányzik. Nagyon. Marci sem volt, ez is érthető.
Egyelőre 26-ig minden olyan megbeszélést lemondtam, amit telefonon ne lehetne elintézni.
Változtatni kell valamennyit az életemen, még akkor is, ha ezt a mostani lerobbanást véletlenszerűen kaptam el valakitől...
